A komáromi Múzeumbarát Kör

A 19. század végén országszerte alakultak a különböző kulturális egyletek, amelyek feladata a szűkebb pátria múltjának feltárása, megismerése és értékeinek megőrzése volt. A lelkes amatőrök gyűjtötte tárgyak számos múzeum alapjait vetették meg.

A Duna bal partján fekvő történelmi Komáromban 1886-ban alakult meg az első kulturális egylet. Tagjai gyűjtötték a régiségeket, az egyleti évkönyvben publikálták megfigyeléseiket. Ha úgy tetszik, ők voltak az első komáromi múzeumbarátok. A gyűjteményt kezdetben a református kollégium nagytermében mutatták be, majd az 1913-ban átadott Kultúrpalotában – a későbbi Jókai, ma Duna Menti Múzeumban – nyertek végleges elhelyezést.

AZ 1966-ban megalakult komáromi Klapka György Múzeum első kiállítóhelyének, a római kőtárnak a kialakításában, a kiállítóhely felújításában, a kiállítás megszervezésében nagy szerepet játszottak a múzeumbarátok, akik 1963. december 3-án tartották alakuló ülésüket. Az ülésen megtörtént a tisztikar megválasztása, ám helyiség hiányában tevékenységük megbénult.

1972 végén Komárom Város Tanácsa, a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Komáromi Művelődési Központ felkarolta a múzeumbarátok törekvéseit és október 24-én újabb alakuló ülésre hívta össze a tagokat.  A Komáromi Múzeumbarát Kör ezzel megkezdte hivatalos működését a Művelődési Központ keretein belül.

A Múzeumbarát Kör tevékenységi körét az 1975. évi működési terve jól tükrözi. E szerint a Kecskés László vezette kör az alábbi feladatokat tűzte ki célul:

1. Rendszeres előadások tartásával a tagok ismereteinek bővítése
2. Komárom és környékére vonatkozó adatok gyűjtése, dolgozatok készítése
3. Komárom és környéke tárgyi emlékeinek gyűjtése
4. Kirándulások útján való ismeretszerzés
    

A Kör vezetéséről Kecskés László 1993. december 31-vel lemondott. Feladatát Számadó Emese, a Klapka György Múzeum régésze vette át. A kör feladatát az új vezető az alábbiakban határozta meg:

1. Megemlékezés Komáromi származású, Komáromhoz kötődő nevezetes személyek (írók, művészek, politikusok stb.) évfordulóiról
2. Megemlékezés komáromi események évfordulóiról
3. Komárom és környéke történelmének megismerése történeti, régészeti és néprajzi előadások keretében
    

1995-ben Számadó Emese megindította a Komáromi Levelek című, számítógépen szerkesztett, fénymásolás útján sokszorosított kiadványt, melynek keretében kiadásra kerülnek az érdekesebb komáromi témájú előadások is (ezeket *-gal jelöltük).

A Múzeumbarát Kör a mögötte álló 30 év alatt több száz komáromival és környékbélivel (hiszen tagjai között vannak, vagy voltak almásfüzitői, dunaalmási, nagyigmándi, győri, budapesti és észak-komáromi illetőségű személyek is) ismertette meg a régió településeinek történetét. Meghívott előadói a lokálpatrióta helytörténészektől kezdve az egyetemi professzorokig széles skálán mozognak.

A kör mindenkori vezetői a Duna két partján fekvő Komáromot a történeti hagyományok tükrében egységes településként kezelik, ezt mutatják a történelmi Komárom megismerésére szervezett történelmi séták, illetve a Duna túlsó partjáról meghívott előadók és témáik is.

Szerencsére azonban a tagok egy része aktívan is foglalkozik a történelemmel. Többen gyűjtik a különböző relikviákat (képeket, tárgyakat, történeteket), s ezzel gyakran kiegészítő anyagot tudnak szolgáltatni a múzeumnak egy-egy várostörténeti kiadvány elkészítéséhez, vagy kiállítás rendezéséhez.

A Komáromi Múzeumbarát Kör a város egyik leghosszabb ideje működő szerveződése. Színesíti a város kulturális életét, sokoldalúan bővíti tagjai és az érdeklődők szűkebb és tágabb világról alkotott ismereteit. Olyan szerveződés, mely egyetlen, a múltjára adó település életéből sem maradhat ki.

Reméljük, a tagok és az előadások szervezését pusztán az ügy iránti szeretetből végző mindenkori vezetők lelkesedése, valamint az önkormányzat támogatása legalább további 30 év munkáját teszi lehetővé.